Az MVM Csoport céljai és tevékenységei főként a zöld átállásra, a megújuló energiaforrások növelésére és az energetikai hálózat fejlesztésére fókuszálnak, figyelembe véve a pénzügyi stabilitást és a környezetvédelmi szempontokat. Az MVM tovább bővíti és diverzifikálja portfólióját, hosszabbítja Paks I. reaktorainak üzemidejét, napelemparkokat és szélerőműveket fejleszt és akár 5-7 új vízerőmű is épülhet az országban. Energiatároló kapacitása 10 éven belül elérheti az 500 MW-t is. Bár a Mátrai Erőmű bezárása elkerülhetetlennek tűnik, a földgáz azonban nem veszik ki az energiamixből, a tervezett - egyre inkább késlekedő - CCGT-k akár 30%-ban hidrogént is tudnak majd égetni. Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatójának előadása a Portfolio Energy Investment Forumon.
"Nem látjuk akadályát annak, hogy ha szükséges, az egymilliárd köbméteres mennyiség is a déli importvezetéken érkezzen az országba" – vázolta Mátrai Károly a vg.hu-nak adott interjúban arra az esetre, hogy mi lesz a sorsa az évi 1 milliárd köbméteres kisebbik orosz gázszerződésnek, ha év végén tényleg lejár az orosz-ukrán gáztranzit. Az MVM Csoport vezérigazgatója azt is jelezte, hogy a diverzifikáció jegyében még a tél beállta előtt újabb szállítási megállapodásokat köthet az MVM az azeri és török gázcégekkel, és még karácsony előtt győztest hirdethetnek a két rugalmas gázerőmű építési tenderen is. Azt is érzékeltette, hogy nagyon kedvezőek az előzetes eredményei a szivattyús tározós erőmű vizsgálatának, 100 megawattnyi geotermikus erőműben is gondolkodnak, és 400 megawatt energiatároló kiépítésében is. Mátrai Károly is előad a Portfolio most csütörtöki, október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre még nem késő itt regisztrálni.
Az MVM Zrt. 2024. október 3-án 150 milliárd forint összegű rulírozó hitelkeret-szerződést írt alá egy kilenc kereskedelmi bankból álló konzorciummal - közölte pénteken délután az MVM Csoport.
Az elmúlt másfél évben háromszorosára ugrott az MVM Csoport naperőmű portfóliójának mérete, és a 2030-as 1000 MW-os célt jóval hamarabb elérheti, így a figyelmünk a szélerőmű kapacitások felé irányul – jelezte a cégcsoport által szervezett 54. Nemzetközi Gázkonferencián Mátrai Károly. Az MVM Csoport vezérigazgatója is előadást tart a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
A csúcsra pörgetett légkondicionáló használat mellett három másik külföldi ok is hozzájárult ahhoz, hogy júliusban elképesztően magas, 500-1000 euró közötti nagykereskedelmi áramárak alakultak ki Magyarországon az esti órákban – magyarázta Mátrai Károly az Indexnek. Az MVM vezérigazgatójának felsorolása alapján ezek között nincs benne az Ukrajna felé felfutott magyar áramexport, hiszen magyarázata szerint azt részben, vagy egészben a magyar naperőművek napközbeni (túl)termeléséből tudjuk megoldani. Ez azt is jelenti, hogy az itthoni áramárak nem esnek napközben olyan mélyre, mint az ukrajnai export lehetősége nélkül, ez pedig a hazai naperőművek megtérülési helyzetén is javít. Mátrai a közelmúltbeli balkáni áramszünet kapcsán jelezte: itthon sem zárhatók ki áramszünetek, de mindent megtesznek ennek elkerülésére, és jelentős hálózatfejlesztések zajlanak az országban. Ezekről a témákról mind szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, további részletek itt.
Az elmúlt évek üzleti tranzakciói nyomán az ország egész területén egyetemes áramszolgáltatóvá válik az MVM július 1-től, ami jelentős informatikai változásokkal is jár, és emiatt június végétől két hétig korlátozások várhatók az MVM ügyintézési csatornáin – jelezte az Indexnek adott interjúban Mátrai Károly. Frissítés! A cégcsoport napközben kiadott egy közleményt az ELMŰ-ÉMÁSZ ügyfeleket, az áram ügyintézési felületeket érintő fontos változásokról, ezekről itt írtunk.
"A pénz az pénz", az MVM nem hajlandó többet fizetni azért, hogy LNG-re váltson, és éppen ezért használ még mindig orosz gázt, amelynek a súlya Magyarországon még 60-80%-os, Ausztriában pedig 80-90%-os – többek között ezt mondta egy múlt heti bécsi olaj- és gázipari konferencián Mátrai Károly. Az MVM vezérigazgatója azt is jelezte: reménykedik a cégcsoport abban, hogy az orosz-ukrán gáztranzit valamilyen formában megmarad 2025. január 1. után is, és így "a Török Áramlat jó alternatívája" lehet, mert a két szállítási útvonal lehetősége csökkenti az abból eredő a kockázatot, hogy valamelyik útvonalon történik valami.
Minden idők legnagyobb nyereségét termelte tavaly az MVM Csoport, ami jó alapot ad arra, hogy megvalósítsa azt a 2035-ig szóló négypilléres tervet, amely most készült el – jelezte Mátrai Károly az Indexnek adott interjúban. Az MVM Csoport vezérigazgatója az egyes pillérek különböző elemeit is felfedte, így kiderült, hogy el tudja képzelni: Németországban, vagy Lengyelországban is lekötnek LNG-kapacitásokat, szivattyús tározós erőművet is építhetnek, illetve a Paks I. és Paks II. mellett hosszabb távon akár kis moduláris erőműve is lesz a cégcsoportnak. Elárulta azt is, hogy az MVM Csoport 2035-ig összesen 3000 MW megújuló energiás termelési kapacitással számol, ami ötszöröse a jelenleginek, és az egyes szegmensekből is jelzett célszámokat. A stratégia további fontos elemeként jelezte: eladhatnak bizonyos céges egységeket, hogy jobban tudjanak fókuszálni a tevékenységeikre, illetve a top3-ba tudjanak tartozni az egyes szolgáltatások terén.
Idén kidolgozta az MVM Csoport az új stratégiáját, 2024-ben elindul annak megvalósításával, és „továbbra is cél, hogy több mint 800 MW új megújuló kapacitást helyezzünk üzembe 2025-ig”, amely során „építünk és veszünk is PV erőműveket” – többek között ezeket nyilatkozta Mátrai Károly az nrgreport.com-nak. Az MVM Csoport vezérigazgatójának szavai azt jelentik, hogy az idei első félév végi 402 MW-ról megduplázódhat a megújuló energiás kapacitása a vállalatcsoportnak 2025-re.
A naperőmű kapacitásait több, mint duplázná 2030-ig az MVM Magyarországon, a szélerőmű kapacitásait ötszörözné, és idén már öt geotermikus koncessziót is elnyert a cégcsoport, amelyből legalább egy projektet meg is valósítanának – többek között ezeket mondta el egy mai konferencián Mátrai Károly.
A Portfolio 2023-as Energy Investment Forum konferenciáján adott elő Mátrai Károly, az MVM Csoport vezérigazgatója. Többek között a zöld átállásról és az infrastrukturális változásokról beszélt a szakember, szóba kerültek például a Paksi Atomerőművel kapcsolatos fejlesztések, illetve a jelentős, régiós szintű fotovoltaikus és egyéb megújuló energiás kapacitásbővítés tervezett elemei.
Az elmúlt napokban számos nagy névvel frissítettük a Portfolio Energy Investment Forum konferenciánk szakmai programját, amely két héttel az október 5-i eseményünk előtt már szinte teljes. Még nem késő itt regisztrálni az év egyik legrangosabb energetikai konferenciájára, amelyre óriási az érdeklődés.
A kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy ki lehet-e tolni a Mátrai Erőmű tervezett 2025 végi leállítását későbbre, és ha igen, akkor mennyi idővel - többe között ezt jelezte a mai Kormányinfón egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Mátrai Károly, az MVM vezérigazgatója, és Szabó Gergely, a MET Central Europe regionális elnöke is elfogadta a Portfolio felkérését az október 5-i Energy Investment Forum konferenciára, így a nyitó szekcióban tartanak előadást az Európai Bizottság energiapiaci főigazgató-helyettese, Lantos Csaba energiaügyi miniszter és Juhász Edit, az Energiahivatal elnöke után. Nagy nevek, a legfontosabb témák átbeszélése – még néhány napig early bird áron itt regisztrálhat az év egyik legrangosabb energetikai, energiapiaci konferenciájára. A programunkat, az előadók és panelbeszélgetők neveit folyamatosan frissítjük a konferencia aloldalán.
A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.
Új korszak kezdődik a magyar energia- és hidrogéngazdaság történetében és fejlesztésében, "új világot teremtettünk" - fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter a Békés vármegyei Kardoskúton, ahol átadták Magyarország első hidrogénelőállító üzemét.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
A fix kamatra vagy a változóra esküsznek a befektetők?
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
